Kedves Gyászoló Család! Kedves Jelenlévők!

Énekeljük el a 22. sz. éneket: Isten e világot annyira szerette.

Ima:

Búcsúzunk Balogh Józsefné, Sütő Máriától, aki 1933. május 9-én, Debrecenben született egy polgári család 3. gyermekeként. Az általános iskola elvégzése után a Dóczi református leánygimnáziumban érettségizett, majd gyors- és gépírást, és szabás-varrást tanult. 1950-től a debreceni ruhagyárban dolgozott 3 műszakban. 1955. december 18-án házasságot kötött Balogh Józseffel, akit kislány kora óta ismert. Első gyermekük József, 1956. nov. 04-én a véres forradalmi események miatt a vártnál két héttel korábban született, ami kis híján mindkettőjük életébe került. A hosszú lábadozás után igazán sohasem lett egészséges. Ennek ellenére hitből vállalta a további gyermekáldást. Négy vetélés után még négy gyermeke született: István, Marika, Anikó és László.

1964-ben egészségügyi szakiskolát végzett, és a Böszörményi úti Egészségügyi Gyermekotthonban dolgozott mindaddig, míg 1981-ben rokkantnyugdíjas nem lett. Betegsége ellenére ő ápolta idős, beteg szüleit, valamint szeretett férjét, annak 2007-ben bekövetkezett haláláig.

Közben, a húszas évei vége felé megismerte Krisztust, és elfogadta személyes Megváltójának. Szülei emiatt ki akarták tagadni, de Ő ragaszkodott Urához és a gyülekezethez. Később szülei is megenyhültek és elfogadták a hitét. Megtérésétől kezdve a Biblia tanítása szerint igyekezett élni. Bár sok viszontagságon, nyomorúságon, komoly betegségeken ment keresztül, bizalma nem rendült meg Istenben. Életének meghatározója, gyakran emlegetett Igéje volt, hogy „Hű az Isten”, hogy „nem ember az Isten, hogy hazudjék”, és Jób könyvéből: „ámbár megöl, mégis bízom Benne”. Hitte, és tudta, hogy az ő Megváltója él, és utoljára megáll az ő pora fölött, és ő meglátja az Istent. Így is lett, de előtte az utolsó hónapokban nagyon sokat szenvedett. Egyáltalán nem tudott enni egy falatot sem. Halála előtt egy héttel már nem tudott inni sem, de akkor már infúziót kapott. Beszélni sem tudott, de napközben igehirdetéseket hallgatott és imádkozott. Gyakran volt összekulcsolva a keze, a szemét becsukta, Urához készült. Soha nem panaszkodott, némán szenvedett. Mivel nem tudott már beszélni, papírra írta, hogy „magasztalom az Urat”. Még életében hitre jutottak a lányai, a férje és a szülei, de Isten kezébe tette többi gyermekét és unkáit, dédunokáit is, bízva Úr ígéretében, hogy nem hagyja őket sem elveszni. Gyermekei láthatták csendben, türelemben viselt szenvedését, majd halála után kisimult arcának a ragyogását, békés mosolyát, amely jelezte, hogy megérkezett Urához és Megváltójához.

Földi élete 2024. június 13-án reggel 6 óra 40 perckor ért véget.

Áldott az Úr, Aki nem vonta meg irgalmasságát tőle!

Búcsúznak tőle:

 - Gyermekei: József, István, Marika, Anikó és László

 - Veje: Tamás

 - Menyei: Éva, Henrietta és István élettársa: Gabriella

 - Unokái: Eszter és párja László, Vajk, Anna, Máté és felesége Bíborka,

                Zsófia, Dániel és fogadott unokája Dávid

 - Dédunokái: Ádámka és Flórika

 - A rokonok, barátok, ismerősök, szomszédok és a gyülekezet tagjai.

Ezek után hadd szóljon hozzánk az Úr az Igéből.

Jób 19,25-27: Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll. És miután ezt a bőrömet megrágják, testem nélkül látom meg az Istent. Akit magam látok meg magamnak; az én szemeim látják meg, nem más.

Amint Marika testvérünk rövid életrajzában is hallottuk, ez az Ige is szólt hozzá, és betegségei, nehézségei között számára reményt és erőt jelentett. Nekünk is reményt ad, ha hittel elfogadjuk. Ez a remény akkor lesz majd mindenkinek fontos, amikor érzi bűnei súlyát, és tudja, hogy meg kell állnia az Úr előtt, és számot kell adnia az életéről, bűneiről, mindenről.

A felolvasott Ige első üzenete számunkra: Megváltóra van szükségünk, mert a bűneink miatt a Sátán hatalma alá kerültünk, és ha onnan ki nem vált valaki, akkor a Sátánnal együtt az örök kárhozat a részünk.

A második üzenete: Egyetlen Megváltó van: J. Kr. Aki a golgotai halálával megfizette bűneink árát, és azzal váltott ki a Sátán markából. Őhozzá jöhetek elrontott életemmel, hogy tegye rendbe, mert így nem állhatok meg a szent Isten előtt!

Marikának is J. Kr. lett a Megváltója. Nemcsak a halálos ágyán, hanem már akkor, amikor huszonévesen megismerte Krisztust, és elfogadta személyes Megváltójának. Mert már huszonévesen, sőt korábban is rájöhet az ember, hogy bűnös, és Megváltóra van szüksége.

Legyen hála Istennek, hogy Ő mindenkinek a megváltásáért adta a Fiát!

A harmadik üzenete: Tudom! Mert én tudom, hogy az én megváltóm él! Ez nem lehet homályos, bizonytalan sejtés. Ezt határozottan tudni kell! Olyan bizonyosan, mint azt, hogy az emberek egyszer meghalnak, azután az ítélet következik. (Zsid 9:27). Az ember sok mindent megtanul, de nincs fontosabb annál, hogy tudjam, J. Kr. nekem is megváltóm!

Az Ige negyedik üzenete: Van feltámadás! Megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll. J. Kr. meghalt ugyan a bűneinkért, de harmadnapra feltámadt. Utána felment a mennybe, és Isten átadott neki minden hatalmat mennyen és földön. J. Kr. megígérte, hogy visszajön, és mindenki találkozik Vele. Azok is, akik meghaltak, és testük porrá vált. A poruk felett megáll, és mindenkit feltámaszt. Azt mondta: Ján 5,28-29: Ne csodálkozzatok ezen: mert eljő az óra, amelyben mindazok, akik a koporsókban (sírokban) vannak, meghallják az ő szavát, És kijőnek; akik a jót cselekedték, az élet feltámadására; akik pedig a gonoszt művelték, a kárhozat feltámadására. Mindenkit feltámaszt, azokat is, akiket elégettek, vagy vadállatok ettek meg. Akik elfogadták Őt Megváltójuknak, azok reménységgel és örömmel várják ezt. De azok pora felett is megáll, és azokat is feltámasztja, akik nem szeretnének feltámadni.

Az Ige ötödik üzenete: A feltámadás után meglátjuk az Urat, ahogy Jób mondta: Akit magam látok meg magamnak; az én szemeim látják meg, nem más. A feltámadás után a személyünk ugyanaz marad. Az leszek a feltámadás után is, aki most vagyok! Aki már most Isten megváltott gyermeke, a feltámadás után is az lesz. Aki úgy hal meg, hogy nem érdekelte J. Kr. és a megváltás, az bűnösen és megváltatlanul támad fel, és úgy látja meg az Urat. Ez számára rettenetes találkozás lesz. Az Úr Jézus azért halt meg mindenkiért, mert tudja, mily rettenetes dolog az élő Isten kezébe esni annak, akinek nem kellett J. Kr., a Megváltó bűnbocsánata.

Még egy utolsó üzenet: Jób nem is gondolta, hogy az Úr már testének a halála előtt is megáll felette. Egyszer csak megjelent neki az Úr, és kérdéseket tett fel, amikre nem tudott felelni, egyre sem! Akkor meglátta Istent, és a porba roskadt, és azt mondta Istennek: Jób 42,5-6: Az én fülemnek hallásával hallottam felőled, most pedig szemeimmel látlak téged. Ezért hibáztatom magam és bánkódom a porban és hamuban! Isten akkor kegyelemmel fordult hozzá, mert Ő az alázatosaknak kegyelmet ad. Ez most is így van! Aki Isten előtt elismeri a bűneit, elismeri, hogy csak por és hamu, a felett már most megáll a Megváltó, mint ahogy Marika testvérünk felett is. És amikor majd a feltámadás után ismét találkozik a Megváltó J. Kr.-al, akkor már ismerős lesz a számára.

Isten azt akarja, hogy aki még nem találkozott J. Kr.-al, találkozzon Vele minél hamarabb. Legáldottabb találkozás az, amikor a bűnei és elrontott élete, Istennel való perlekedése után megalázkodik, és bánkódik a porban és hamuban. Mert Isten a Krisztusban lehajol hozzá, és felemeli. 1Sám 2,8: Felemeli a porból a szegényt, és a sárból kihozza a szűkölködőt, hogy ültesse hatalmasok mellé, és a dicsőségnek székét adja nekik. Marika testvérünket felemelte, egészen Magához a mennybe.

Legyen ez vigasztalásul és bátorításul szeretteinek, a gyászoló családnak és mindnyájunknak! Ámen.

Imádkozzunk:

Befejezésül énekeljük el a 32. sz. éneket: Nem így szól egykor énekem